Írás

„Kíváncsiak vagyunk, hogy levelünk mikor ér el Hozzád, milyen állapotban kapod meg üzenetünket. Szeretünk Téged! Szándékunk segítő és gyógyító. Mivel kifejezted gyógyulás utáni vágyadat, egész angyali sereg szegődött melléd, hogy utadon támogasson, erőt adjon és vezessen. Természetes, hogy elkeseredés és tenni akarás folyamatosan váltakozik Benned, ez éppen aktuális állapotodtól függ, ami egy ilyen betegségnél, amelyet Te választottál magadnak, helyénvaló. Ahogyan gondolod, az ember valóban tapasztalásként választja magának életútját, azonban nem mindig csak a születés előtti választás játszik szerepet. Életed során is folyamatosan döntéshelyzetekbe kerülsz, amelyeket szabad akaratod által változtathatsz és egyéni élettervedtől meglehetősen vagy homlokegyenest el is térhetsz. Bár leggyakrabban ez nem történik meg, hiszen a szellemi vezetők, őrangyalok feladata éppen az, hogy emlékeztessenek benneteket arra, amit eldöntöttetek és a körületted élők beleegyezésével magadénak tekintesz. Mint mondtuk, nagyon szélsőséges esetben el is térhetsz ettől a választott úttól, ami a Te esetedben meg is történt (ez persze, nem jelenti azt, hogy a lehetőség nem volt benne!). Kedvesem! A Te választott utad – mint mindenki másé – a Szeretet, de Te a társadalmi normának ellentmondó szituációban vállaltad a Szeretet útját megtalálni és járni. A származás minden ember egyéni életútját a legmesszemenőbbekig befolyásolja és a társadalom által elfogadottól eltérő döntések felvállalása rendkívüli erőről tanúskodik…
…egy sarkalatos kérdésre fel kell hívjuk a figyelmedet – és ez egyik gyökere a mostani betegségednek: Sok esetben „önhatalmúlag”, minden észérvet mellőzve döntesz. Mi itt úgy gondoljuk, úgy látjuk, hogy a Lélek minden esetben pontosan tudja, hogyan kell döntenie. Az ego azonban sokszor gátat vet a Lélek sugallata érvényesülésének. Az a sok hatás, amely benneteket ér a mindennapokban, semmiképpen sem következmény nélküli. Arra kívánod saját bölcsességedet irányítani, hogy tanuld meg a mérlegelést, mert döntésed néha-néha veszélyhelyzetet okozhat, néha mások számára felelőtlennek tűnhet. Első gyermeked születésének példáján is erre kívántuk irányítani figyelmedet: Bár igazad volt abban, hogy a gyermek számára olyan születési módot választottál, amely neki kíméletesebb és emberibb, a Te számodra pedig kevésbé megalázó és kiszolgáltatott, azonban veszélyeit nem vetted számításba. A jelenlegi helyzetedhez képest ez sokkal szelídebb vészjel volt, amelyre nem voltál még elég nyitott. Szeretettel arra kérünk Téged, hogy döntéseid során időnként hallgass meg olyan embereket, akik számodra hitelesek és megbízol bennük, hátha adhatnak jó ötleteket, figyelmeztethetnek olyan helyzetekre, amelyeket Te nem veszel észre. Hidd el, hogy nem kell mindent egyedül megoldanod!...
…Betegségedet – kérünk – ne vedd félvállról! Az élet súlyos dolgait nem odázhatjuk el egy kézlegyintéssel, nem találhatunk mindenre választ mindig csak úgy, „csípőből”. Néha szükség van megállásra és a dolgok józan átgondolására, ami Nálad sokszor hiányzott. Ezen úgy tudsz változtatni, hogy tudatosan figyeled az életedben megjelenő szituációkat. Akár folyamatosan, akár egy esti elmélkedés során gondold át, milyen döntéseket hoztál, hogyan reagáltál, mit hamarkodtál el és mi az, amiben még így, a döntés után is megbízható reakciót tettél. Aztán, ha úgy véled, hogy valamiben esetleg már nem úgy döntenél, bizonytalan vagy, azzal kapcsolatosan intézz kérdést az angyali világ felé és engedd útjára a gondolatot!...
…Igen, jó úton jársz, hiszen a Szeretetet keresed és az önismeret mezsgyéjére léptél. Senki, aki nem akarja önnön lényét kitisztázni, senki, aki nem hajlandó saját belső világát feltárni, nem gyógyulhat meg! Te azonban felismerted annak fontosságát, hogy az okokat magadban keresd és ne másokra vetítsd ki. A Szeretet árad feléd szüntelenül és ez gyógyít, fogadd hát örömmel, hogy melletted állunk!
Még egy dolgot gondolj át magadban: A rák nevű betegség akkor alakul ki, ha az élet valamely területét mártírként éled meg és energiáidat túlzottan alárendeled másnak. Ekkor a központi irányítás alól kicsúszik az a finom szabályozó mechanizmus, amely a sejtek születése és pusztulása közötti egyensúlyt fenntartja. Fontos támpont a lelki okok megtalálásában az a szerv, amelynél a daganat képződik…
…azt figyeld, hogy milyen érzéseid vannak! Idézd fel a közeli múltat olyan módon, hogy előtte segítségünket kéred, hogy olyan emlékeket juttassunk eszedbe, amelyeknek köze lehet mostani állapotodhoz! Akkor mi képek, érzések, gondolatok formájában megmutatjuk Neked azokat az eseményeket, amelyek elvezettek idáig…
…Még egy gondolat a végére: Az a fekély, amely a mellkasod közepén kialakult és feloldotta a csontodat, éppen a szívcsakrád körül található. Ez azt is jelenti, hogy ezen a vérző-váladékozó seben keresztül folyamatosan illan el az életerő és a szív energiája. Ezért hát kérned kell azt, hogy ezt a sebet mi helyileg is gyógyítsuk; ha elfogadod és találsz olyan megbízható gyógyítót, természetgyógyászt, aki közvetlenül energiával gyógyít, akkor vedd igénybe a segítségét. A testnek ilyen fokú és ilyen komoly elváltozása nem orvosolható pusztán a pszichikai-mentális kezeléssel, a testet ugyanúgy kezelni kell. Ez a szimbolika Nálad ismét csak arról szól, hogy meg kell találnod az egyensúlyt a döntések közepette: a hagyományos és alternatív gyógyászat együtt ragyogóan működhet…
…Ha kizárólag csak magadra hagyatkozol, ha nem vagy kész befogadni más lehetőségeket is, ezzel megakasztod az energiaáramlás folyamatát és ahol megáll az energia keringése, ott törvényszerűen blokkok, betegségtünetek keletkeznek. Sokszor a hajthatatlanság, a kőkemény akarat maga az, ami megállítja a dolgok természetes folyamát, az önfejűség már sokakat vezetett bajba. Ezért hát finomíts lelkeden és engedd meg magadnak a türelmet, mert az agy soha nem tudja, mikor jött el Isten ideje; hagyd, hogy a dolgok történjenek, mintegy az egyes lépések maguk mutassák meg Neked mindig a következő lépést. A magunk által kijelölt utat követhetjük rendíthetetlenül is, de ha szükséges, tehetünk kitérőket épp azért, hogy okosabban, erősebben mehessünk tovább vagy épp egészen más utat válasszunk a belátás eredményeképpen…”



Írás1

„Sokadik próbálkozása a szellemvilágnak, hogy üzenetünk eljusson feléd, mert lezártad magad, éppen annak nem szentelsz időt, akinél nem lehet számodra fontosabb a világon: magadnak, nekünk. Mi egyek vagyunk, bár Te már ezt nem érted, nem érzed, mostanában nem éled. Senki sem lehet fontosabb számodra, a gyermekeid sem, mert belőled indul ki minden. Ha Te magad rendben vagy, ha Te magad jól vagy, azzal tehetsz legtöbbet mindazokért, akiket szeretsz. Ezért hát be kell látnod, hogy nem tehetsz mást, magadon kell dolgoznod és amíg nem teremted meg magadnak azt a néhány percet, amely feltétlenül szükséges problémáid oldásához, akkor sajnos, mi sem tudunk segíteni. A Mindenség készen áll, hogy életedet rendezze, de a földi dolgokat meg kell tenned. Ha másért nem is, de szimbolikusan magad felé kell jelezned és bizonyítanod, hogy kész vagy elfogadni mindazt, amit a szellemi világ Neked adhat az angyalok közvetítésével…
…Fel kell ismerned végre, hogy időt kell elvenned azoktól, akiknek időt akarsz adni létedből, mert másképp nem tudsz belső békével és Szeretettel fordulni feléjük. Magadra kell szánnod napjaidból néhány percet – nem kell több, elég 10 perc csupán – azért, hogy megtaláld azt, amit hiányolsz, mert ezáltal töltheted meg életedet mindazzal, amire szükséged van Neked és a körülötted élőknek. Mi készen állunk és várunk, hogy feladd a tétlenséget, hogy feladd a kifogásokat. Össze kell szedned magad – szó szerint, mert napjaid széthullottak, széthullasz bennük Te is, széthullanak a dolgaid és ezzel széthullik az életed...
…Családodból senki sem tiszteli a másik létét és benned az fáj igazán – még ha nem is fogalmaztad meg magadnak soha –, hogy a Te létedet sem tisztelik, pedig feláldoztad békédet, nyugalmadat. Az fáj benned, hogy mindezt áldozatként éled meg. Nem egyszerű és nem kis harc visszaszerezni az elveszett hitet, nem kisebb feladat elfogadtatni a környezeteddel, hogy rajtuk kívül más is létezik, hogy Te is létezel és Neked is szükséged van figyelemre, Szeretetre, amelyet olyan nagyon igyekszel megadni nekik. Mégsem sikerül sokszor. Ez számodra iszonyatos belső feszültséget és kínt okoz, mert amikor szembesülsz saját türelmetlenségeddel, békétlenségeddel, akkor még tetézed lelkiismeret-furdalással is…
..A mindennapokban szükséges lépéseket ezerszer át kell gondolnod magadban. Tisztáznod kell, hogy mit vársz tőlünk: nem elég, hogy ábrándozol arról, hogy a dolgaid rendbe jöjjenek. Nem elég, hogy azt mondod: Csak beindulnak már a dolgok! Nem indulnak be, amíg Te nem lépsz! Mi várva várjuk az alkalmat, hogy cselekedjünk, a földi lépések azonban fontosak, mégpedig számodra fontosak. Tevőlegesen el kell kezdened keresni a megoldásokat életed minden terén, aztán egyszer csak megérzed az „ízét” valaminek – és ekkor tudhatod, hogy ez a dolog tőlünk van…
…Gondolhatod, hogy innen könnyű beszélni, de csak emlékezz vissza, hogy élted már ezt, hitted is, hogy így van és gondolj vissza arra, mikor kezdtek rosszabbra fordulni a dolgok, mikor kezdtek a gyermekeid betegeskedni: éppen akkor, amikor Te feladtad hitedet és elveszítetted önmagad. Nem veszel el tőlük semmit, ha nekünk (magadnak és nekem) szánsz néhány percet életedből. Amint összeszedettebb leszel, amint az egyensúly kezd helyreállni benned, a dolgok gördülékenyebben kezdenek majd menni és ezáltal sok időt nyerhetsz, amelyet visszaadhatsz mindazoknak, akiket szeretsz…
…Szimbolikájában is átgondolhatod a történéseket. Nálatok most elsőrendű jelentőségű a gyermekek jelzése. Vizsgáld meg a tüneteket: nátha, tüsszögés, köhögés, fülfájás, torokfájás, dadogás, balesetek – mégpedig sorozatosan, egyik a másik után. Olyan mennyiségben, amely mellett már nem lehet szó nélkül elmenni…
…Különösen fontos jelzőrendszer a balesetek sora nálatok. Azért elsőrendű fontosságú, mert mindkét gyermek produkálja mostanában ezeket és sok eset a fejet érinti. A fej azt is jelenti, hogy a család feje: aki éppen a NŐ minden családban! Nem a férfi, ahogyan eddig hittétek, hiszen egy család összetartása vagy szétesése elsősorban a nőkön múlik. Mivel nálatok a család feje (vagyis Te) az, aki a leginkább segítséget igényel, a gyerekeknél is e területen jelentkeznek a problémák. Érdemes megfigyelned, hogy milyen időszakban történnek ezek a balesetek: általában akkor, amikor Te magad is még az átlagosnál is rosszabb passzban érzed magad…
…Az utóbbi hónapokban több eszközt adtunk számodra is, hogy használd azokat, de az idő hiányának ürügyén nem alkalmazod mindazt, amit átadtunk Neked. Mi az idő? Létezik-e egyáltalán? Az az idő létezik csupán, amelyet magadra szánsz! Te magad is tapasztalod, hogy ami nem rólad szól, arra sincs soha időd és nem is lesz addig, amíg magát az időt is meg nem teremted. Ha magadra teremtesz időt, akkor egyszeriben minden másra is lesz elegendő, mert ha magadat élheted, akkor folyamatosan a magadnak teremtett időben létezel majd.
Első lépés tehát a vágy, amely számodra már adott és igencsak megalapozott. Azonban ezeket a vágyakat konkretizálnod kell kérés formájában. Nem elegendő sopánkodnod, hogy majdcsak megváltozik minden, közvetítened kell felénk megfogalmazott és akár százszor átfogalmazott gondolatok formájában azt, amit kapni szeretnél.
Másodszor: időt kell teremtened magad számára, olyan időt, amelyet velünk töltesz és persze olyat is, amelyet kizárólag magadnak szentelsz...
…Harmadszor: át kell gondolnod azokat a földi lépéseket, amelyeket vágyaid megvalósulása érdekében érvényesítened kell. Mindegy a cél: tájékozódás, tapasztalat, megoldás-keresés – de el kell indulnod végre, hogy ezáltal mozgósítsd azokat az energiákat, amelyek a végkifejlet felé visznek. Amíg Te nem indítod be ezeket az erőket látható és a földi világban megnyilvánuló, kézzel fogható tevékenységgel, addig a szellemi síkon sem mozdulhatnak meg a készenlétben álló energiák…
..Negyedszer: Meg kell tanulnod kérni és elfogadni a mennyei Atya ajándékát. Szívedet meg kell nyitnod a csodák előtt, amelyek Rád várnak, ha célirányosan nekünk fogalmazod meg vágyadat és elvárásodat…
…Végül el kell engedned minden bűntudatot és feszültséget, el kell engedned azokat az érzéseket, hogy nem töltesz elég időt a gyermekeiddel, hogy nem tudsz rájuk eléggé figyelni, hogy nem tudod őket mindentől megóvni. El kell engedned azokat a gondolatokat és érzéseket, amelyek azt erősítik benned, hogy betegek: tüneteiket komolyan kell venni, amikor valódi jelei vannak a betegségnek. Tudnod kell megkülönböztetni, hogy mikor vagy érzelmi zsarolásnak kitéve a tünetekkel és mikor jeleznek valódi betegséget, amellyel orvoshoz kell fordulnod. Ne az legyen szereteted jele, hogy az első szóra orvoshoz mentek, hanem az, hogy felépíted önmagadban a béke és bölcsesség állapotát! Ekkor gyermekeid is érzékelik majd változásodat és átveszik azt a miliőt, amely körülötted van. Ezáltal ők is kiegyensúlyozottabbak és egészségesebbek lesznek. Amint azt látják rajtad, hogy cselekvő módon veszel részt saját életedben, úgy fogják ők is a saját dolgaikat rendezni…”


Írás2

„…Volt egy pillanat, amikor el kellett volna hagyjalak, mert akkor maradtam volna melletted igazán. Úgy hittem, hogy a felelősség miatt maradnom kell, pedig boldogabbak lehettünk volna, ha elmegyek. Gyermekként talán nem értetted volna meg, de egészséges női lélek csak boldogságban lehetsz. Ami nem Szeretet, el kell engedni, amit nem a Szeretet táplál, arra nincs szükség. Nehéz az elválás a félelmek miatt, amelyeket elfogadunk és életünk végéig élünk. Sok helyzetben tudjuk, hogy mit kellene tennünk, de nincs bátorságunk hozzá. Te is ezt láttad tőlem, anyádtól és mindazoktól, akik körülötted élnek. Az emberi lét elfogadja azokat a hagyományokat, amelyek fájdalomba taszítanak, de elveti azokat, amelyeket őriznie kellene. Elítéljük azokat, akik felvállalják érzéseiket, gondolataikat, jobbik esetben csak irigyek vagyunk rájuk. Engem is az irigység vezetett gyakran. Azt gondoltam, hogy kevesebb vagyok, hogy nem tudom elérni, amit a másik és ezért haragudtam, de magamért nem tettem semmit. Így éltünk, de most már örömmel tölt el, hogy találtál egy utat, amely előbbre vihet. Neked megadatott, hogy e földi lét során felismerd a Szeretet fontosságát és átadnod mindazoknak, akikkel kapcsolatba kerülsz. Ez hatalmas adomány. Éld hát meg, ahogyan én soha nem tettem, add át mindazoknak, akik azt jelentik neked, amit Te nekem!
Könnyebb vagyok most, köszönöm neked. Lelkem egy aranyfonala hozzád köt örökre. Nincs elválás. És ez jó. Nincs elválás, most tudom csak; ahogy meghaltam, úgy kerültem egyre közelebb hozzád, mert akkor ismertelek fel, akkor értettelek meg, akkor éltem át létem legvalóságosabb pillanatait. Ne félj soha! Nincs rá időd és nincs rá szükséged! Engedd át magad a Szeretetnek, ahogyan én is teszem, immár egy másik létben. Jó szeretni, bár néha becsapnak, megaláznak, mégis azt mondom, amit soha nem mondtam volna: megéri szeretni, akkor is, ha nem kapod vissza, vagy legalábbis nem attól, akitől várod. Lesz csalódásod még millió, mert az emberek olyanok, amilyenek. Lesz még bánat, fájdalom, de akkor is állj fel és menj tovább mindig, mert szükségem van rád, a hitedre, mert meg kell tanulnom újra kezdeni, meg kell tanulnom hinni és Te ebben segíthetsz nekem. Állj fel és menj tovább magadért, mert nem lehet az életet feladni, nem akarom, hogy átéld azt az ürességet, amikor elveszted hitedet! Ragaszkodj ahhoz, amit helyesnek vélsz, de dobd el, ha meggyőződsz az ellenkezőjéről! Én azt hittem, hogy ki kell tartani elvek mellett, pedig azért vannak, hogy elvessük őket, ha nem szolgálnak már minket.
Köszönöm, hogy engem választottál, hogy megtaníts mindarra, amit megérezhettem. Köszönöm, hogy volt egy olyan földi létünk, amelyet együtt megéltünk. Most másképp szeretlek. Most elengedlek, mert tudom, hogy mennem kell és mert tudom, hogy új utak várnak rád is. Ám az élmény örök, az emlék nem hal meg soha, amit együtt éltünk, mindkettőnket gazdagít, a közös tapasztalat köt minket össze elválaszthatatlanul.
Most már kár azon rágódni, hogy mi mindent kellett volna tennünk, mert ezek már nem történnek meg sohasem. Amit elmulasztottunk, nem pótolhatjuk, de megbocsáthatjuk egymásnak a hiányt és helyüket feltölthetjük boldogsággal és Szeretettel.
A könnyeidet most szeretném látni. Mindig fájt, ha kiskorodban sírni láttalak, sajnáltalak. De ma már tudom, hogy megkönnyít téged, ezért hát engedd, hogy megérintsék szívedet és kimossák belőled a fájdalmat, amelyet dédelgetsz!
Számodra nem halok meg soha. Álmaidban néha ott leszek, de valószínűleg egyre kevesebbet. Csak tudd, hogy vagyok, csak tudd, hogy el nem hagyhatlak soha, mert egykor együtt voltunk és része lettünk egymásnak a fájdalmak és az örömök által.
Igen, ne felejtsük el, hogy örömök is voltak! Néhány múló pillanat… Pillanatok, amelyeket nem adtunk át egymásnak sohasem, csak magunkban éltük meg… Amikor felnőttél és láttam, hogy nő lettél… Amikor először láttam a boldog csillogást a szemedben, mert szerelmesnek hitted magad… Amikor sikert értél el valamiben, de csak halványan legyintettem, mert szembesített azzal, ami nekem nem sikerült… Mégis örültem, bár belül fájt, ezért nem mutathattam neked… Örömök, amelyeket elrejtettünk, nehogy meghatódjunk…
…Karácsonyok, amelyek oly melegek lehettek volna, de beértük ennyivel… Születésnapok, amelyeknek nem éreztük a súlyát… Emlékek, amelyeket eltemettünk azon a napon, amikor testem föld takarta be, azon a napon, amikor lelkem testem takarta be…
Ezek a mieink. Tőlünk ezt már nem veheti el senki. Hálás vagyok, hogy része lehettünk egymásnak és köszönöm, hogy voltál nekem. Szeretlek. Most érzem. Sajnálom, hogy nem mondtam gyakrabban neked, hogy tudd, érezd. Bocsásd meg nekem, hogy kételyek között hagytalak és hogy oly sokszor fel kellett tenned magadnak a kérdést: Miért? Bocsásd meg nekem, hogy nem adtam választ azokra a kérdésekre, amelyeket nem tettél fel sohasem, de én tudtam, hogy ezek a kérdések léteznek! Bocsásd meg azokat a kérdéseket, amelyeket nem tettem fel sohasem, pedig Te válaszolni akartál rájuk!...”



Írás3

„A lét olyan dimenziójából szólok most Hozzád, amely nem ismeretlen egyetlen lélek számára sem. Ez a szellemi világ, amely jelen van mindenhol és mindenkor. A földi létben ugyan nem érzitek ezt, hiszen az érzékszerveitek anyagiasodtak és az a részetek, amely érezhetné ezt a jelenlétet, mélyen rejtve van bennetek. Nem azért, mert ez oly titokzatos, nem azért, mert nem érthetnétek meg – miért is ne, hiszen ez a természetes állapototok –, csupán elzártátok magatokat ettől a világtól, mert amit láttok, hallotok, tapintotok, azt tekintitek valóságosnak. Pedig a szellemi világnál nem kell valóságosabb, sőt, még a ti földi létetek is szellemi, hiszen mindent, ami létezik, a szellem teremtett meg.
Nem az vagyok, akit vártál, hogy szóljon, számára jelenleg nem megengedett Veled és családtagjaival kapcsolatba lépni. Az elszakadása a földi léttől nagyon nehéz, mert fogva tartjátok őt. Természetes, hogy az emberben űrt hagy valaki szeretett személynek az elvesztése. Természetes a fájdalom, amely utána marad. De egy idő után a léleknek meg kell békélnie a megváltoztathatatlannal és engednie kell, hogy mások a saját útjukat járhassák. Engedd el hát a férjedet, engedd, hogy megnyugodva léphessen arra az útra, amelyet választania kell és választani akar! Neked kell engedned, hiszen ő itt már megértette, hogy jó helyen van, az ő lelke már kész arra, hogy lezárja létének azt a szakaszát, amelyet mostani földi létedben Veled töltött. Ám amíg azt látja, hogy Te szenvedsz, amíg azt érzi, hogy fájdalommal visszatartják őt és meg akarják tartani olyan állapotában, amilyenben együtt éltetek, addig ő nem képes tovább lépni. Ami azonban számodra fontosabb: Te sem vagy képes tovább lépni. Te is abba a tévedésbe estél, mint oly sokan az emberek közül: azt képzeled, hogy a boldogságod, a „jól léted” egy másik emberen múlik…
…Az a betegség, amelyet élsz jó néhány hónapja, gyógyíthatatlan, mint minden más betegség az orvostudomány számára. Az orvostudomány csodálatos dolog, de semmit nem érne akkor, ha bent mélyen nem hinnél abban, hogy meg fogsz gyógyulni. Ilyetén módon valójában nem az orvosok gyógyítják meg az embereket, hanem saját maguk, az orvosok és az általuk felírt gyógyszerek és terápiák csupán eszközei annak, hogy meggyógyítsátok magatokat. Ez még hatványozottabb azokban a „betegségekben”, amelyek pszichés eredetűek (bár igazából mindegyik pszichés), mint a tiéd. Mivel az orvostudomány egyáltalán nem képes látni az ember lelkét és létét, nem tudja meggyógyítani azt az okot, amely az általad oly ismert állapotba juttat. Ezért hát Neked magadnak kell meggyógyítani magadat. Ez nem jelenti azt, hogy holnaptól nem kell orvoshoz menned. Azt jelenti, hogy el kell menned, követned kell az utasításokat, a tanácsokat, de a gyógyuláshoz hozzá kell tenned a magadét: először is akarnod kell meggyógyulni…
…Ismerős-e számodra, hogy ki mit mondott, mit csinált, ki miért úgy tesz valamit, ahogyan? Gyermekem! Senkinek sem dolga, hogy a másikkal foglalkozzon. Az lenne a dolgotok, hogy a másikat szeressétek! A kettő között óriási különbség van. Csak gondolj bele, idézd vissza a legutóbbi néhány esetet! Amikor a másikkal foglalkoztál, akkor éppen olyan kérdéseket tettél fel, amik arról szóltak, hogy miért nem úgy gondolja, miért nem úgy csinálja, ahogyan Te képzeled. Próbáld meg felidézni, hogy hányszor gondoltál áldással a másikra, hányszor szeretted önzetlenül, odaadóan, anélkül, hogy próbáltál rákényszeríteni bármit is a saját elképzelésedből! Ne gondold most, hogy ez szemrehányás, nem vagy se rosszabb, se jobb másoknál. Mindenkinél így működik ez a dolog, egészen egyszerűen azért, mert kényelmes. Miért kell, hogy zavarjon, hogy más mit csinál, mit mond, mit gondol? Úgy érzed, hogy árt valaki másnak, hogy nem helyes, amit tesz… Az a csapda számodra, hogy ő ezt nem tudja! Az adott helyzetben mindenki azt teszi, amit tenni képes! Ha többre vagy másra lenne képes, akkor azt tenné! És itt eljutottunk az állapotod másik okához: El kell fogadnod a többi embert olyannak, amilyenek, napirendre kell térned afelett, hogy miért úgy élnek és viselkednek, ahogyan. Te ugyan jól látod azt, hogy szerinted (és ezt 100-szor aláhúzom: szerinted) mit kellene tenniük, de ők egészen egyszerűen nem tudnak úgy tenni, ahogyan Te elképzeled. Az ember nem látja a másik lelkét, nem ismeri jelen életének előzményeit, nem tudjátok, ki és miért olyan életet választott, amilyet éppen él. És – ne vedd durva fogalmazásnak – nincs is egymáshoz ilyen szempontból semmi közötök. Benneteket mindannyitokat a testvéri Szeretetnek kellene összekötni, ehelyett pedig nap mint nap azt látjuk, hogy megítéltek másokat, pedig mindenkinek lenne mit tisztítania saját életében. Ezért hát Te is kezdj el foglalkozni saját magaddal, fordulj egy kicsit befelé, hogy meghalld saját lelked hangját, amely elmondja Neked, hogy mit kell tenned. Tudom, hogy nem könnyű meghallani, amit a lélek közölni akar, de egy kis gyakorlással, egy kis kitartással Te is megérted majd lelked üzenetét. Szánj magadra naponta néhány percet – amennyit csak tudsz – és kérd és engedd, hogy a mi Atyánk őszinte, tiszta, feltétel nélküli Szeretete áramoljon át rajtad. Meglátod, mennyire megnyugtató, békés érzés lesz majd ebben az állapotban magaddal lenni! Mert bármilyen körülmény is legyen az életedben – és mindenkiében, valójában minden gond és bánat és minden fájdalom abból fakad, hogy nem vagy jóban magaddal...
…Tudnod kell, hogy senki nem születik meg és nem hal meg korábban, mint hogy itt lenne az ideje. A világon minden rendben zajlik, minden egyes szellem pontosan tudja, hogy mi a dolga, miért születik meg és amikor mindazt elvégezte, akkor távozik egy másik létbe. Amit Te gondolsz erről a dologról, az nem a lélek tudása, azt az emberi elme mondja, amely még a földi anyagi létet sem látja át, a szellemi világot pedig pláne nem. Egyszerűen nem tudtok minden információt, az örökkévalóságból pusztán azt a néhány hónapot, évet „ismeritek”, amelyet esetleg együtt megéltetek…
…Kedvesem! Próbáld elengedni a haragodat Isten iránt, hogy elvette azt, akiről úgy érzed, szükséged van rá! Próbáld elengedni azt az érzést, hogy mindez azért történt, hogy Neked fájjon az élet! Próbáld megérteni, hogy nem ellened történt semmi sem az életedben, legfeljebb nem látod át az egészet, hiányos információid alapján éled meg a történteket!...
…És legyél őszinte magadhoz! Bizony, voltak nem szép dolgok, vannak nem szép emlékek is. Az elme valahogyan képes elfejteni azt, hogy nem volt minden felhőtlen, a múltból a fájdalom révén csak a szépet emelitek ki, mert azt képzelitek, hogy ezáltal megóvjátok magatokat a bánattól. És ez egy nagy-nagy tévedés, mert amíg a múlt szép részét akarod visszahozni, lelkedben elnyomod a fájdalmat és elodázod annak megélését és ez bizony, beteggé tesz. Ha hordozol szívedben fel nem dolgozott élményeket, azok belülről mérgeznek, bár megfogalmazni nem tudod, hiszen nem figyelsz rá, mert elnyomod, attól az még létezik. Te csak azt érzed, hogy nem tudsz kikeveredni egy számodra kellemetlen helyzetből-állapotból, pedig semmi más nem kellene a gyógyuláshoz, csak megélni, átélni azt, hogy a szíved egy kicsit megszakad. Amint ez megtörténik, átszakad egy gát, amely nem enged szabad folyást az életnek. Amint megéled azt, hogy valami fáj, azonnal oldódni tud, mert a földi léthez szükséges az elme, amely azonban csak fizikai, „kézzel fogható”, látható, hallható, tapintható dolgokat képes kezelni…
…Szeretettel kérlek, engedd meg magadnak az elszakadást, hogy boldog lehess és az életet olyannak élhesd meg ezután, amilyennek álmodni sem merted! Hidd el, hogy Veled vagyunk, csak kérned kell, ki kell tartanod. Mivel számodra a békés állapot ismeretlen jelenleg, meg fogod érezni azt, amikor megéled és tudni fogod, hogy a csodát élted meg! Amikor eljön ez a pillanat, megszületik az a vágy, amely ezt újra és újra át akarja élni, ekkor már tudhatod, hogy gyógyulófélben vagy és meg is gyógyulsz. Nem kérünk mást, csak bizalmat, hogy hozzánk fordulj bármikor és bármivel és apró dolgok teljesülésével mutatjuk meg „hatalmunkat”, hogy bízni és hinni tudj bennünk! Ha megtapasztalod a kicsiket, majd hinni tudsz az egyre nagyobbakban, mígnem egyszer csak csupán rá kell gondolnod valamire és már létre is jön az életedben…”



Írás4

„Az angyali világ üzenetét hozzuk most Neked, hogy lelked megvigasztalódhasson. Köszönetet mondunk azonban mindenekelőtt annak a földi testben élő testvérünknek, aki a segítségért felemelte a telefonkagylót helyetted. Ez számunkra azt tükrözi, hogy beszélsz ugyan a gyógyulásról, de valójában nem jutottál még el oda, hogy a lelked kívánjon felszabadulni a fájdalom alól. Kedvesem! Ezen üzenet közvetítése idején végtelen Szeretettel árad feléd az Élet, az az energia, amely felrázhat Téged és visszatéríthet az általad választott útra. A Szeretetre hivatkozva próbálod bizonyítani, hogy mennyire szeretted azt, akit elveszítettél, de közben magadat teszed módszeresen tönkre. Gondolod, hogy a mi Atyánknak meg kellene mutatnod, hogy az önpusztításra is képes vagy fájdalmadban? Ez, kedvesem érzelmi zsarolás. Nemcsak Te vagy az, aki ebbe a „hibába” esik és ilyenkor a szellemi világ minden erejével azon van, hogy valahogyan visszaterelje az érintett lelket az élnivágyás mezsgyéjére. Tudjuk, mit élsz át, tudjuk fájdalmadat és érzi, tudja az is, aki levetette földi testét földileg kicsiny korában. Földileg, mert a szellemi világban igenis, előrehaladott lélek ő, aki nem kisebb feladattal született meg Hozzátok, mint hogy megmutassa az Élet értékét...
…Nagyon fájdalmas az, ami Veled történt, de kérlek, tekints ki a világra és vedd észre, hogy nem a Te fájdalmad az egyetlen! Tekints ki a világra és vedd észre, hogy a Nap melege életre kelti a virágokat, kibomlasztja a fák rügyeit és a madarak dala a Mindenség varázsát hirdeti! Tekints lelkedbe és vedd észre, hogy nem akarsz Te meghalni, mert a lélek nem tud mást, csak élni! Levetheted földi testedet, követheted azt a lelket, akinek elvesztését nem bírod feldolgozni. Pontosabban az igazságtalanság érzését nem tudod feldolgozni. Minden ember lelkében lángra gyúl a harag érzése, aki gyermeket veszít el. Minden ember és minden lélek meggyötrődik attól az érzéstől, hogy a gyermek ártatlan és megmagyarázhatatlan a földi távozása. Igen, tiszta a lelkük, mert még nem fertőzték meg őket a felnőttek tévhitei, nem fertőzték meg őket olyan gondolatok, amelyek eltávolítják őket az egység érzésétől, a megelégedettség érzetétől. Nem tanultak még meg hazudni, nem tanulták még meg azokat a technikákat, amelyekkel becsaphatnak másokat, ők még őszinték és nem létezik bennük más, csak a puritán létezés, a vágy a tudásra, a mindenek feletti adás öröme és a Szeretet, amely múlhatatlan….
…Nem büntetés ez számodra, ne keresd azt a bűnt, amelyet el sem követtél! Meg kell, hogy értsd: a Mindenségben nincsenek véletlenek! Meg kell értsed, hogy semmi sem történik anélkül, hogy a lélek előre ne tudna róla! A mi Atyánk megengedte, hogy Ti ketten ezt a létet így vállaljátok fel egymásért, felvállaltátok az érzéseiteket, a helyzetet, a halált. Senki sem hiheti el, hogy a születés és a földi élet csupán megmagyarázhatatlan történések láncolata, amely az egyes lelkek tudta nélkül alakítja azok sorsát. A Mindenség végtelen és ebben a végtelenben nem létezik idő, csupán a földi agy számára szükséges ez a fogalom az emlékek elhelyezéséhez…
…A gyógyulás útján a legelső állomás, hogy tudatosítod érzéseidet, amelyeket elnyomsz a fájdalommal és önmarcangolással…
Kérünk Téged, hogy tanulj meg szívből imádkozni! Esténként ülj le és engedd, hogy a szavak önmaguktól törjenek fel szívedből! Nincs hatékonyabb ima, mint ami belőled fakad, száz érzelem nélkül elmondott Miatyánknál többet ér, ha szíved energiája ott van két mondatodban. Hidd el, hogy a szavak eljutnak hozzánk, de kérned kell, ez a Te engedélyed arra, hogy meggyógyítsuk lelkedet….
…Bizony, nagy kegyelem látni, hogy egy gyermek cseperedik és átélni, hogy szívedhez olyan közel kerül, mint senki más! Nagy kegyelem átélni, hogy szeretheted anélkül, hogy bármit is akarnál vagy várnál tőle, egyszerűen csak azért, mert van, mert megszületett. De! Tisztelni kell a lelkekben azt a döntést is, hogy elmegy onnan, ahová megszületett és segíteni kell útján azzal, hogy elengeded, hogy szereted annyira, hogy hagyod, hogy menjen! Sok tanulnivalója van még az embereknek az elengedés terén. Számotokra ez a legnehezebb feladat.
…Kedvesem! Fordulj befelé és éld át fájdalmadat teljes valóságában! Engedd szabadon könnyeidet, dühödet, minden érzésedet! Beszélj, mert a kimondott szó: hatalom és meghallhatod általa azt is, amit nem is gondoltál volna. Találj valakit, aki bizalmat sugároz feléd és akiről tudod, hogy meghallgat anélkül, hogy megítélne, fontos, hogy saját magad előtt tisztázd az érzéseidet! Menj a szabadba, keresd a természet oltalmát és lélegezz mélyen, lélegezd be az Életet, amelyet a növények küldenek feléd! Szenteld a mostani tavaszt a gyógyulásnak, vedd észre a színeket, a hangokat, az illatokat és meglátod, hogy az öröm egyszerűen csak van és Neked nem kell mást tenned, csak elvenned belőle, amire szükséged van! Tudd, hogy a szellemi világ Téged is támogat abban, hogy megtaláld saját magad és Életedet, érezd, ahogyan megsimítja lelked az a végtelen Szeretet és Bölcsesség, amelyet átadni kívánunk Neked! Ne lepődj meg azon, amit érzel majd az elkövetkező hetekben, de elmélkedj azon, ami eszedbe jut, a megértésben segíteni fog mindez!
Személyes védőangyalod, akit te választottál magadnak még a szellemi létben, születésed előtt, fáradhatatlanul árasztja feléd azt a tudást, amely Téged segít mostani helyzetedben. Azért adatott ő melléd, hogy piciny fényként világítson és vezessen Téged és megmutassa Neked, hogy az Élet mindenütt és mindenkor ott van, mert nem tud más lenni rajta kívül. Azért adatott ő melléd, hogy elkísérjen bánatodban, örömödben és hogy a bánatból is örömet tudjon Neked adni…”



Írás5

„A mi Atyánk adományából szólhat most Hozzád az angyali szférák üzenete. A Szeretet békéjét akarjuk átadni Néked, hogy lényed nyugalmat találjon végre egy szeretted földi elvesztése miatt. Földi elvesztése miatt – mondjuk –, hiszen ő nem halt meg, létsíkot váltott. A mi Atyánk minden teremtése kapcsolatban van egymással, minden egyes lélek tudhatja a másikat, minden földi ember hallhatná, láthatná a szellemi világot, ha sérelem, fájdalom, harag és hitetlenség nem zárná le azt a kaput, amely létezik mindannyitokban. A Szeretet szövete sebezhetetlen, a földi test csupán, az anyag változhat. Az sem hal meg, csak átalakul, hogy életét más létének adhassa át, beépül egy másik anyagba, hogy később más létezőknek adhasson földi testet.
Ahhoz, hogy szívedet megnyithasd üzenetünk előtt, előbb meg kell Téged nyugtatnunk. A földi vallások soha nem teljesen tiszták és nem mentesek az emberi gondolkodástól, a hatalomtól. Mint ilyenek, befogadtak hitrendszerükbe olyan tévhiteket, amelyek milliókat tartanak félelemben. A Te hited-vallásod is telve van olyan szemléletekkel, amelyek félelmet keltenek Benned és osztályozzák a spirituális élményeidet és azokat is, amelyeket nem éltél át, csak hallottál róluk…
…Ne félj hát, hallgass mindig a szívedre, érzéseidre és csak azt fogadd el, amit belül, mélyen a hiteddel igaznak vélsz! Semmi, ami nem Szeretet, semmi, ami félelem, semmi, ami a bűntudatot táplálja bennetek, nem tőlem van, mert én Szeretetben létezem, azáltal léteztetlek benneteket is és ennek alapja nem a félelem, hanem a bizalom és a hit. A félelem az emberi elme szüleménye…
…Fordulj felénk, Szeretettel kérünk, mert szükséged van most arra az erőre, amelyet az angyali világ közvetíthet feléd. A fájdalmadat nem élted még át teljesen, meglehet, sokszor úgy érzed, hogy talán már túl vagy rajta. De amit elfojtasz, az nem szűnik meg, hanem benned dolgozik félelemként, bűntudatként, amelyek később betegségek formájában ölthetnek testet. Minden betegség alapja az, hogy megbomlik a lelki egyensúly. Nem misztérium az, hogy a testnek életetek végéig kellene szolgálnia benneteket, azaz: egészségesnek kellene lennie, már amennyiben nem vállaltatok fel valamilyen maradandó sérülést vagy esetleg olyat, amilyennel megszülettek…
…Az Élet nem véletlen történések láncolata, aki így gondolja, elhiszi, hogy egy igazságtalan, haragvó isten rángat benneteket madzagon. Mivel saját képemre formáltalak benneteket, szabad akaratot és döntést adtam néktek, semmi sem történhet tudtotok és beleegyezésetek nélkül, ami titeket érint. Nem hihetitek el, hogy a Világegyetem megmagyarázhatatlan események naplója csupán, mert akkor igen nagy baj lenne a kijelentéssel, hogy mindannyitokat egyformán szeretlek…
…Rend van a Mindenségben. Meghatározott törvények működtetik azt és benneteket is meghatározott törvények működtetnek. Az Életben mindenki számára ugyanazok az alapelvek érvényesek, az élet minőségét csak az teszi különbözővé, hogy milyen szándékkal alkalmazzátok ezen elveket! Aki nem hisz, annak is az örökérvényű törvények érvényesülnek az életében, de mivel figyelmét nem a Szeretetre irányítja, nem arra nyitott és egészen más utat jár. Aki pedig hisz, annak életében kivirágozhat a békesség, a nyugalom és a megbocsátás annak ellenére, hogy az ő létük sem nélkülözi a fájdalmat, a csapásokat, a szív vércseppjeit... Mindenki, akinek szándéka nem felém sodorja őt, boldogtalan és nagy-nagy segítségre van szüksége…
…Drága lélek, engedd el félelmedet, add át azt nekünk, mert nincs többé rá szükséged! Nincs arra szükséged, hogy akit szerettél, féltsd, hogy hátha rossz helyre került! Senki nem kerül rossz helyre, mindenki éppen ott van, ahol lennie kell, mert szellemi léte ezt kívánja, szeretetbeli fejlődését éppen az szolgálja. Rajtam kívül nincs más hely, a Világmindenség az én teremtésem, azon kívül nem létezik semmi sem, épp ezért nem lehet olyan szeglete, amely rossz vagy kerülnivaló. Az általatok mennynek és pokolnak nevezett hely pedig nem hely, hanem állapot, de ily módon nagyon is valóságos annak, aki benne él…
…Én az az angyal vagyok, aki melléd rendeltetett, pontosabban, akit Te választottál, hogy földi létednek ebben a szakaszában elkísérjelek és segítselek. Engedd, hogy a szavak megsimogassák lelkedet! Engedd, hogy a könnyek mossák tisztára vérző szívedet, mert minden könnycseppben ott van a mi Atyánk vigasztalása és az az üzenet, hogy nem csupán a földi lét létezik. Elsősorban nem ez a lét létezik. Azt mondtam, hogy általatok spirituálisnak nevezett szemléletmód. Azért fogalmaztam így, mert valójában ez a legtermészetesebb szemléletmód, amely örök lényetek sajátja, de a földi test és az ego korlátai nem engedik ezt felszínre kerülni. Azt a kort élitek, amikor a bal agyfélteke irányítása az elsődleges, ennek folytán azt fogadjátok el elsőrendű valóságnak, ami anyagi, kézzel fogható és földi aggyal megmagyarázható. De felteszem Neked a kérdést, hogy amit érzel és azt, amiért azt érzed, meg tudod-e magyarázni. Jó, tudod, hogy elvesztettél valakit. De vajon, meg tudod-e magyarázni magadnak, hogy miért fáj ez Neked annyira, amikor hited szerint ő a mennyországban kell, hogy legyen és hited szerint ez jó hely. Akkor hát, miért fáj és mi fáj benned?...
…Miért van az, hogy a halállal valójában csak akkor találkoztok, amikor megtörténik? Hiszen nem beszéltek róla, olyan tabu ez, amelyet kerültök mindenkor, ha csak lehet. A legtöbben a helyzetet sem tudjátok kezelni, amikor egy ismerősötök családtagja, barátja meghal. Inkább kerülitek még a találkozást is, hogy ne kelljen megkérdezni, hogyan érez, hogyan fáj benne a hiány, az elvesztés feletti hit. Pedig a halál hozzátartozik az élethez és nektek tudatotok van erről, hiszen olyan nyilvánvaló, olyan egyértelmű. Amikor meghal valaki, nem kérdés, hogy meghalt-e, nem kérdés, hogy visszahozható-e, amikor átélitek, akkor megértitek, el is fogadjátok, hiszen tudatilag átélitek, hogy valami végérvényesen véget ért. Azonban feldolgozni nem tudjátok…
… A halál pillanata végtelenül fontos mindenki életében! Elengedhetetlen, nincs ember, akit ne érintene meg az elmúlás, az eltávozás érzése. Fontos, hogy így legyen, mert másképp nem ismernétek fel, hogy nem úgy kellett volna szeretnetek, ahogyan tettétek, nem ismernétek fel saját érzéseiteket, gondolataitokat, azt, hogy fel kell oldoznotok a másikat, de legfőképpen saját magatokat…
…Nincs más erő, mint az ima, amely meggyógyíthat a könnyeken kívül, mert csak akkor avatkozhatnak be isteni lények bárkinek is az életébe, ha engedélyt adtok rá. Hiába az angyali hatalom, a mérhetetlen hit, ha nem engeditek, nem tudunk segíteni, mert ha akaratotok nemet mond, nekünk azt tiszteletben kell tartani….
…Hidd, hogy csak a JÓ létezik számodra és mindenki számára! Hidd, hogy nem kell félned semmitől sem, akkor tisztábban fogod látni a Létezést és szíved jobban rányílik mindarra, ami vigaszt nyújthat Neked! Hidd, hogy a könnyeidet is Istentől kaptad, hogy enyhítsék az égető fájdalmat, amely felemészt és nem hagy nyugodni! Hittel add át álmaidat az angyaloknak, hogy gyógyíthassák lelked akkor, amikor a tudatos elméd nem tud közbeszólni! Engedd, hogy a szellemi világ adjon Neked enyhülést és fogadd el mindazt a segítséget, amely feléd árad mostanában! Használd az eszedet, de leginkább a szívedet használd, hogy ne tévelyedj el soha, csak a jóban higgy, csak azt engedd be Életedbe, amire szükséged van! Én, mint a Te személyes védőangyalod, mindig Veled vagyok, el nem hagylak, mert ez a feladatom, amelyre felkértél és én ezt örömmel teszem, Szeretetből, amely végtelen és soha el nem múló. Hidd, hogy a Mindenség része vagy, nem kevesebb és nem több senkinél sem és ne vágyd azt, amire még számodra nem érkezett el az idő! Engedd, hogy elringassalak, engedd, hogy amikor alszol, hazavihesselek és meglátod, egy napon úgy ébredsz majd fel, hogy lelked könnyebb lesz és meggyógyultál a fájdalomtól!...”